|
Beszédek és bemutatók
|
Mi lesz velünk Ady-terem nélkül?
Azaz eladják fejünk fölül a bölcsőnket! - előterjesztő: Mácz Ákos
Vajon el kell-e mondanom, mit érez akkor az ember, ha elveszíti azt, mi a legfontosabb neki?
Vajon el kell-e mondanom, mit érez akkor az ember, ha megcsalja az, ki a legfontosabb neki?
Vajon el kell-e mondanom, mit érez akkor az ember, ha az ANYAföld kerül veszélybe, ha idegen lánctalpasok és idegen hadoszlopok tiporják azt a semmibe? Mit érezhet akkor az ember, ha szőnyegbombázás éri a hazát, mely a bölcsőjét ringatta?
Barátaim, Honfiak, Békepártiak!
Az önkényes önérdek és gazdasági lobbiérdekek jelentős csoportja hadüzenet nélkül támadta meg azt, ami számunkra a legkedvesebb. Azt a helyet, ahol anyánk ringatott minket, és az első disznótorost és savanyúkáposztát tálalta terített asztalunkra, ahol csak a gyertyaláng fénye lopta szívünkbe az összetartozás legszebb érzését. És a Tóthandi fényképe… Azt a helyet vették célba idegen érdekek, ahol a keresztvíz és a házibor egyaránt elfogyott az alakuló ülésen, ahol az első fegyelmiben is ott volt a szeretet. Mert ez voltál nekünk, Ady-terem! A reményt adtad nekünk, az első nagy lökést, amellyel idáig jutottunk. Ma már csak főváros, és Balassi. Mert lépni kell, mert haladni. Emlékszem, nálad még volt terített asztal, nálad még volt szék, nálad még együtt ittuk ki a színultig töltött kupákat. Mára ide jutottunk. Balassi-auditórium? Vagy inkább Nirvána… A teljes kiüresedés.
Hagyjuk-e tétlenül elveszni azt, minek mindent köszönhetünk. A létünk és létezésünk, az utunk, mit bejártunk, és a távoli célt, ahová tartunk. Mert volt belviszály és acsarkodás, súlyos kirohanás, és visszavonulás, mert volt bizalmatlanság és lemondás. De vajon lett-e volna mindez, ha nem vagy - ha nem voltál - nekünk, Ady-terem?
Barátaim, Honfiak, Békepártiak!
Javaslom, gondoljuk meg, hogyan is protestálhatunk! Polgári elngedetlenségbe kezdhetnénk. Vagy ülősztrájkba. Vagy csak egyszerűen nem mennénk máshova. Mert, Ady-terem, Te csak egy vagy, Te csak egy voltál. Egyetlen és megismételhetetlen a világegyetemben.
Ady-terem, ég veled! Ady-terem, au voir!
Mácz Ákos
Budapest, 2003. március 21.
|
|
|
