Drámák
|
Laczkó András drámájának rövid értékelése, vázlatos elemzése
(Elhangzott az EKT 2000 december 14-i kihelyezett ülésén, a felújított Babits-teremben 21.00 órakor.)
Már az ókori kelta papok körében is divat volt a Pireneusok lankáiról aláereszkedő titokzatos gall harcosokat a gonosszal azonosítani. Leslie L. Lawrence műveiben a gonosz a fekete hercegnő társaságában jelenik meg, ám pontos kilétét homály fedi. A Biblia ugyan tesz homályos említést a gonoszról (fenevad), azonban számán kívül nem sokat tudunk meg róla.
Laczkó drámája szakít a konzervatív megközelítéssel, és halálos pontossággal nevezi nevén a bísztet. Ennek következtében az egész szókáosz és gondolat kavalkád, mint az ősrobbanás előtti kozmikus rendetlenség, hirtelen értelmet kap, s létrehozza a naprendszer logikus működésével hasonlatosan a dráma mondanivalójának kisbolygóit. Laczkó mesterien alkalmazza a drámaírás klasszikus szabályait, amit rá jellemző eleganciával vegyít a szimbolizmusból már jól ismert modern elemekkel. Empíriusz vergődése egyidős az emberiséggel. Az egyre mélyebb belső önellentmondást a drámaíró személyes megjelenése a műben végül feloldja, a megbékélés, a kölcsönös szeretet kissé szirupos túllihegése mellett.
Laczkó drámája a tipródó ember- porszem szellemfejlődésének briliáns ábrázolása. Méltán érdemelte ki az EKT elnökeinek elismerő szavai kíséretében az “ÉKT ajánlásával” díjat.
Revuczky Mátyás
választott elnök
|
|
|