|
Versek
|
Első napirendi pont: Revuczky Mátyás versét felolvassa Mácz Ákos, az arra leginkább érdemes művész. A vers visszafogott örömöt (és elfojtott bánatot) fog kiváltani a hallgatóságból, egyben megadja az Ülés Ünnepi Légkörét. Elhangzott az ÉKT 2001. április 6-i ülésén.
Weblapmesteremhez
(koszorú helyett)
Weblapmesterem alvó gyertyalángot lobbant a szobában.
Az édeskés sötétben ujjai monoton kaparnak
értelmet a képernyő csábító ürességére.
Alkot. Hangot pittyegéssé csendít az éjszaka.
Gondolati ezer arany tincsként, mint Judit
arcán a Lángoló pajzán szálak, egyre vadabbul lebegnek.
Alkot. Lábai zsibbadt karikaként
nyikorognak a parkettán, ha önfeledt ötletek
sörtelen perceit inkább hűtött borral borogatja.
Alkot. S bár a szamorodni bátran hagyja ráncait szaporodni,
szeme szűziesen csibész, s mint a huncut Kis Muck
ha lányokat igéz, csillogva fókuszál
a hold-uszály monitorra.
Alkot. Izzó ötlet katlan repeszti az értelem
alvadt burkát. És mégis, a józan ész
kékké enyhítve kristályosítja azt. Élő Költő Kékké.
Alkot. Vágyai gátjait nem barátai,
hanem önmaga talicskázza. S mivel
izomzata laza, finom paca, a gát csak látszat.
Alkot. Pipa izgató illata rajzol csíkot a szobára.
görnyedt háta lassan kiegyenesedik.
Félúton megáll, s úgy marad.
mint a betonba mártott kiskanál.
Alkot. Profin felesel a flash-el,
s a html szűk világa számára káprázat tárháza.
hol a pattant szikra gondolat képet
s villongó életet bontogat a jövőnek.
Műve a hon lapuló csodája.
Hol elég egy kósza klikk, s a mesekönyv
e fűzött csodák csupa zaja,
új világba nyitja holnapját,
melyben a rím s a lant
értelmet fogant.
Alkoss hát webmesterem!
monopól helyzetedben,
Nekünk babér több úgysem terem.
-csak az ordító, üres kék...
Tiéd a tudat, hogy egyedül törted a vértelen az utat,
s mit é.k.t. pont hu alá rejtettél,
életed hitvány nyomata, semmi több ennél.
Egy kalgontalan mosógép,
ki nem automata,
de a gyűrött ing még belefér,
ha ázott éjszakák után
még bódítja az aldehid hívó szava.
Ím engedd meg, hogy gratuláljunk!
(álmod legyen nyugodt, majd mi bepiálunk.)
Alkoss hát, webmesterem!
Budapest, 2001. április 4.
|
|
|
