|
Törvény a védjegyek oltalmáról
|
1997. évi XI. törvény
a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról
A magyar piacgazdaság fejlődésének előmozdítása, az áruk és a szolgáltatások megkülönböztetésén alapuló versenyfeltételek erősítése, a fogyasztók tájékozódásának elősegítése érdekében, összhangban a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelme terén fennálló nemzetközi kötelezettségeivel, az Országgyűlés a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról a következő törvényt alkotja:
A törvényt az Országgyűlés az 1997. március 11-i ülésnapján fogadta el.
ELSŐ RÉSZ
A VÉDJEGY JOGI OLTALMA
I. Fejezet
A VÉDJEGYOLTALOM TÁRGYA
A megkülönböztetésre alkalmas megjelölés
1.§ (1) Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.
(2) A védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet
a) szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat,
b) betű, szám,
c) ábra, kép,
d) sík vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját,
e) szín, színösszetétel, fényjel, hologram,
f) hang, valamint
g) az a)-f) pontokban felsorolt egyes megjelölések összetétele.
Feltétlen kizáró okok
2.§ (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomba, ha grafikailag nem ábrázolható, illetve nem tartozik az 1.§ (2) bekezdésében meghatározott megjelölések közé.
(2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha
a) nem alkalmas a megkülönböztetésre, különösen, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak;
b) olyan formából áll, amely az áru jellegéből következik, vagy amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, illetve amely az áru értékének a lényegét hordozza.
(3) A (2) bekezdés a) pontja alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha használata révén - akár az elsőbbség időpontja előtt, akár azt követően - megszerezte a megkülönböztető képességet.
A 2.§ (2)-(3) bekezdése a 2001. évi XLVIII. törvény 67.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
3.§ (1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha
a) a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;
b) az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége, földrajzi származása vagy egyéb tulajdonsága tekintetében alkalmas a fogyasztók megtévesztésére;
c) rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.
A 3.§ (1) bekezdésének a) pontja a 2001. évi XLVIII. törvény 67.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg.
(2) Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha kizárólag
a) az ipari tulajdonos oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezményben meghatározott állami felségjelből, illetve hatóságot vagy nemzetközi szervezet megillető jelzésből áll;
b) olyan - az a) pontban nem szabályozott - kitüntetésre, jelvényre, címerre, illetve hivatalos szabatossági vagy hitelesítési jegyre vonatkozik, amelynek használatához közérdek fűződik;
c) valamely vallási vagy egyéb meggyőződést erőteljesen kifejező jelképből áll.
(3) Az illetékes szerv hozzájárulásával védjegyoltalomban részesülhet az a megjelölés, amelynek a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jelzés csupán elemét képezi.
Viszonylagos kizáró okok
4.§ (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban
a) azonos áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a korábbi védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű megjelölés;
b) a megjelölés, amelyet a fogyasztók összetéveszthetnek a korábbi védjeggyel a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt;
c) eltérő áruk, illetve szolgáltatások tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű megjelölés; ha annak használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.
(2) Korábbi védjegy az, amelyet korábbi elsőbbséggel jelentettek be lajstromozásra, valamint az a megjelölés is, amely az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény alapján - lajstromozástól függetlenül - korábban vált belföldön közismert védjeggyé.
(3) A megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a 18.§ előírásainak megfelelően.
5.§ (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés,
a) amely másnak személyhez - különösen névhez, képmáshoz - fűződő korábbi jogát sértené;
b) amely más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideérve a növény- vagy állatfajta nevével és a földrajzi árujelzővel való ütközést is.
(2) Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások tekintetében nem részesülhetnek védjegyoltalomba a megjelölés
a) amelyet más lajstromozás nélkül korábbtól fogva ténylegesen használ belföldön, ha a megjelölésnek a korábbi használó hozzájárulása nélkül történő használata jogszabályba ütközne;
b) amely egy olyan védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, amelynek oltalma korábban lejárat miatt megszűnt, ha a megszűnés óta két év még nem telt el, ha a korábbi védjegyet nem használta.
(3) Annak megítélésekor, hogy a jog, a használat, illetve a megszűnés az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából korábbinak számít-e, a megjelölésre vonatkozó bejelentés elsőbbségét kell figyelembe venni.
6.§ Ki van zárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha azt a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében jelentette be lajstromozásra.
Hozzájáruló nyilatkozat
7.§ (1) A 4. és 5.§-ok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból a megjelölés, ha annak lajstromozásához a korábbi akadályozó jog jogosultja hozzájárul.
(2) A hozzájárulás érvényességéhez a nyilatkozat közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás szükséges.
(3) A hozzájáruló nyilatkozat a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a szerződés tévedés, megtévesztés, illetve fenyegetés miatti megtámadására vonatkozó rendelkezései szerint támadható meg; a nyilatkozat vissza nem vonható, továbbá a bíróság ítéletével sem pótolható.
A védjegyoltalomhoz való jog
8.§ A megjelölést védjegyoltalomban kell részesíteni, ha
a) kielégíti az 1.§-ban meghatározott követelményeket, és a 2-7.§-ok alapján nincs kizárva a védjegyoltalomból; valamint
b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
II. Fejezet
A VÉDJEGYOLTALOMBÓL EREDŐ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
A védjegyoltalmi igény
9.§ (1) A védjegy és a védjegy jogi oltalma (a továbbiakban: védjegyoltalom) azt illeti meg, aki a megjelölést az ebben a törvényben előírt eljárás útján lajstromoztatja.
(2) A védjegyre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy folytat-e gazdasági tevékenységet.
(3) Ha többen közösen kérik a megjelölés lajstromozását, a védjegyoltalmat közösen szerzik meg. Több igényjogosult esetén - ellenkező megjelölés hiányában - a védjegyoltalmi igény részarányát egyenlőnek kell tekinteni.
A védjegyoltalom keletkezése
10.§ A védjegyoltalom - a bejelentés napjára visszaható hatállyal - a lajstromozáskor keletkezik.
A védjegyoltalom időtartama
11.§ (1) A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított tíz évig tart.
(2) A védjegyoltalom további tíz-tíz éves időtartamra megújítható. Megújítás esetén az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejárati napját követő nappal kezdődik.
A védjegyoltalom tartalma
12.§ A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a védjegyjogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedély nélkül gazdasági tevékenység közben használ
a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosan a védjegy árujegyzékében szereplőkkel;
b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetévedhetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; vagy
c) a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést vagy védjegy árujegyzékében szereplőkkel nem azonos vagy azokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy belföldön jóhírnevet élvez, és a megjelölés használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen
a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;
b) a megjelölést hordozó áru forgalomba hozatala, eladásra való felkínálása, valamint forgalomba hozatala céljából történő raktáron tartása;
c) szolgáltatás nyújtása vagy annak felajánlása a megjelölés alatt;
d) a megjelölést hordozó áruknak az országba történő behozatala vagy onnét történő kivitele;
e) a megjelölés használata az üzleti levelezésben vagy a reklámozásban.
A védjegy megjelenítése kézikönyvben
13.§ Ha a védjegynek szótárban, lexikonban, enciklopédiában vagy más kézikönyvben való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a kiadó a védjegyjogosult kérésére köteles - legkésőbb a következő kiadás alkalmával - feltüntetni, hogy a végjegyet lajstromozták és az oltalom alatt áll.
A képviselő és az ügynök jogosulatlan védjegyhasználata
14.§ Ha a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélyezés nélkül - saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult felléphet a képviselő vagy az ügynök engedély nélküli védjegyhasználatával szemben, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.
A védjegyoltalom korlátai
15.§ (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban - használja
a) saját nevét vagy címét;
b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;
c) a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a védjegyjogosulttal szemben csak természetes személy hivatkozhat a saját nevére vagy címére.
A védjegyoltalom kimerülése
16.§ (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott belföldi forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hozzák forgalomba belföldön.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.
Belenyugvás
17.§ (1) Ha a védjegyjogosult öt éven át megszakítás nélkül eltűrte egy későbbi védjegynek az országban történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban nem léphet fel e későbbi védjegynek az országban történő használatával szemben, valamint korábbi védjegyre hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését sem [33.§ (2) bek. b) pont].
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés csak azokra az árukra, illetve szolgáltatásokra alkalmazható, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet ténylegesen használták.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.
(4) A későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával szemben, ha a későbbi védjegy használatát a korábbi védjegy jogosultja az (1) bekezdés alapján már nem kifogásolhatja.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a korábbi jó hírű védjegyre, az országban korábban közismertté vált védjegyre, valamint az 5.§ (1) bekezdésében és (2) bekezdésének a) pontjában említett korábbi jogokra is.
A védjegyhasználat elmulasztása
18.§ (1) Ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg belföldön a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztja, a védjegy oltalmára alkalmazni kell az e törvényben előírt jogkövetkezményeket [4.§ (3) bek., 30.§ d) pont, 33.§ (2) bek. a) pont, 34.§], kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegy tényleges belföldi használatának minősülnek a következők is:
a) a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el;
b) a védjegy elhelyezése a belföldön lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az országból történő kivitel céljából.
(3) A védjegynek a védjegyjogosult engedélyével történő használatát az (1) bekezdés alkalmazásában a védjegyjogosult részéről történő használatnak kell tekinteni.
III. Fejezet
A VÉDJEGY ÉS OLTALMA A VAGYONI FORGALOMBAN
Jogutódlás
19.§ (1) A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállhatnak és átruházhatók.
(2) A jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság jogutóda a védjegyet is megszerzi, kivéve, ha a felek eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik.
(3) A védjegyoltalom szerződéssel átruházható. A védjegyoltalom az árujegyzék valamely részére vonatkozóan is átruházható.
(4) A védjegyoltalom átruházására irányuló szerződés semmis, ha az átruházás a fogyasztók megtévesztését eredményezheti.
(5) Ha a képviselő, illetve az ügynök - a jogosult engedélye nélkül - saját nevében védjegybejelentést tesz vagy saját nevében lajstromoztatja a védjegyet, a jogosult követelheti a védjegyoltalmi igény vagy a védjegyoltalom átruházását.
Megterhelés
20.§ A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok megterhelhetők. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges.
Közös védjegyoltalmi igény és közös védjegyoltalom
21.§ (1) Ha a védjegyoltalomnak több jogosultja van, saját hányadával bármelyik jogosult rendelkezhet. A védjegyoltalom jogosultjának részesedési hányadára a többi jogosult harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.
(2) A védjegyet bármelyik jogosult egyedül is használhatja, köteles azonban társainak, részesedési hányaduk arányában, megfelelő díjat fizetni. Az ilyen védjegyhasználat a 18.§ alkalmazásában valamennyi védjegyjogosult által történő használatnak minősül.
(3) A közös védjegyoltalom jogosultjai a védjegy használatára harmadik személy részére csak közösen adhatnak engedélyt. A hozzájárulást a polgári jog általános szabályai szerint a bíróság ítélete pótolhatja.
(4) Kétség esetén a közös védjegyoltalom jogosultjainak részesedési hányada egyenlő. Ha az egyik jogosult a védjegyoltalomról lemond, hányadára a többi jogosult joga részesedésük arányában kiterjed.
(5) A védjegyoltalom megújítása, érvényesítése és védelme érdekében bármelyik jogosult önállóan is felléphet. Eljárási cselekményei - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondást kivéve - arra a védjegyjogosultra is kihatnak, aki valamely határidőt, határnapot vagy cselekményt elmulasztott, feltéve, hogy mulasztását utóbb nem pótolta.
(6) Ha a közös védjegyoltalom jogosultjainak eljárási cselekményei egymástól eltérnek, azokat az eljárás egyéb adatait is figyelembe véve kell elbírálni.
(7) A közös védjegyoltalommal kapcsolatos költségek a jogosultakat egymás közötti viszonyukban részesedési hányaduk arányában terhelik. Ha a védjegyjogosultak egyike a rá eső költségeket felhívás ellenére sem fizeti meg, a költségeket viselő jogosult a mulasztó hányadának átruházását igényelheti.
A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek alkalmazása
22.§ A védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint a közös védjegyoltalmi igényre és a közös védjegyoltalomra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
IV. Fejezet
HASZNÁLATI SZERZŐDÉS
A használati szerződés
23.§ Használati szerződés (védjegylicencia-szerződés) alapján a védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
(2) A használati szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. Semmis azonban a használati szerződés, ha annak teljesítése a fogyasztók megtévesztését eredményezhetné.
A felek jogai és kötelezettségei
24.§ (1) A védjegyjogosult a használati szerződés egész tartalma alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a védjegyre vonatkozó olyan joga, amely a használatot akadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az előadónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a használó elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
(2) A védjegyjogosult köteles a használót a védjegyre vonatkozó jogokról és fontos körülményekről tájékoztatni, a védjeggyel kapcsolatos gazdasági, műszaki és szervezési ismertekkel és tapasztalatokat azonban csak akkor köteles átadni, ha ebben kifejezetten megállapodtak.
(3) A védjegyjogosult a használónál ellenőrizheti a védjeggyel ellátott áruk, illetve a védjegy alatt nyújtott szolgáltatások minőségét.
(4) A használati szerződés minden időbeli és területi korlát nélkül, az árujegyzékben szereplő valamennyi árura, illetve szolgáltatásra, a használat minden módjára és mértékére kiterjed.
(5) A használati szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Kizárólagos használati engedély esetén a jogszerző használón kívül a védjegyjogosult is használhatja a védjegyet, kivéve, ha azt a szerződésben kifejezetten kizárták. A védjegyjogosult - a licenciadíj arányos csökkentése mellett - megszüntetheti a használati engedély kizárólagosságát, ha a használó az adott helyzetben elvárható időn belül nem kezdi meg a védjegy használatát.
(6) A használó az engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a védjegy használatára, ha ezt a védjegyjogosult kifejezetten megengedte.
A használati szerződés megszűnése
25.§ A használati szerződés a jövőre nézve megszűnik a szerződésben megállapított idő vagy a szerződésben meghatározott körülmények bekövetkeztével, valamint akkor, ha a védjegyoltalom megszűnt.
A használati szerződésre vonatkozó rendelkezések jellege
26.§ (1) A felek a használati szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha a jogszabály az eltérést nem tiltja.
(2) A használati szerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.
V. Fejezet
BITORLÁS
Védjegybitorlás
27.§ (1) Védjegybitorlást követ el, aki a 12.§-ban foglalt rendelkezések megsértésével a védjegyet jogosultatlanul használja.
(2) A védjegyjogosult a bitorlóval szemben - az eset körülményeihez képest - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
a) követelheti a védjegybitorlás megtörténtének bírósági megállapítását;
b) követelheti a védjegybitorlás abbahagyását és bitorló eltiltását a további jogsértéstől;
c) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a bitorlással érintett áruk, illetve szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében résztvevőkről, valamint az ilyen áruk terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
d) követelheti, hogy a bitorló nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a bitorló részéről vagy költségén az elégtelenek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;
e) követelheti a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését;
f) követelheti a kizárólag vagy elsősorban a védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett termékek, illetve csomagolóanyagok lefoglalását.
(3) A bíróság a védjegyjogosult kérésére elrendelheti, hogy a lefoglalt eszközöket, anyagokat, termékeket és csomagolóanyagokat - elsősorban a védjegy eltávolításával - fosszák meg jogsértő mivoltuktól, vagy - ha az nem lehetséges - semmisítsék meg. A bíróság indokolt esetben a megsemmisítés helyett elrendelheti a lefoglalt eszközöknek és anyagoknak a bírósági végrehajtás szabályai szerint történő értékesítését is; ebben az esetben a befolyó összeg felől ítéletében határoz.
(4) A védjegybitorlásra használt eszközök és anyagok, valamint a védjegybitorlással érintett termékek és csomagolóanyagok lefoglalásának helye van akkor is, ha azok nincsenek a bitorló tulajdonában, de a tulajdonos a védjegybitorlásról tudott, vagy kellő körültekintés mellett tudhatott volna.
(5) A védjegybitorlás esetén a védjegyjogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet.
A védjegybitorlás vámjogi következményei
28.§ Bitorlás esetén a védjegyjogosult - külön jogszabály rendelkezései szerint - követelheti a vámhatóság intézkedését a bitorlással érintett vámáruk belföldi forgalomba kerülésének megakadályozására.
A bejelentő és a védjegyet licenciaszerződés alapján használó jogai védjegybitorlás esetén
29.§ (1) Védjegybitorlás miatt a bejelentő is felléphet, az eljárást azonban fel kell függeszteni mindaddig, amíg a védjegy lajstromozásáról jogerősen nem döntöttek.
(2) A védjegylajstromba bejegyezett használó saját nevében felléphet a védjegybitorlással szemben, ha a védjegyjogosultat előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyása iránt tegye meg a szükséges intézkedéseket, és a védjegyjogosult a felhívástól számított harminc napon belül nem intézkedett.
VI. Fejezet
A VÉDJEGYOLTALOM MEGSZŰNÉSE
A megszűnés módjai
30.§ A védjegyoltalom megszűnik, ha
a) az oltalmi idő megújítása nélkül lejárt (11.§, 31.§), az oltalmi idő lejártát követő napon;
b) a védjegyjogosult az oltalomról lemondott (342.§), a lemondás beérkeztét követő napon, illetve a lemondó által megjelölt korábbi időpontban;
c) a védjegyet törölték (33.), keletkezésére - a bejelentés napjára - visszaható hatállyal;
d) a védjegyjogosult a védjegy tényleges használatát elmulasztotta (18.§, 34.§), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára, vagy - ha ez korábbi - az ütköző későbbi védjegybejelentés elsőbbségének napjára visszaható hatállyal;
e) a védjegy elveszítette megkülönböztető képességét vagy megtévesztővé vált (35.§), a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal.
Részleges megszűnés az oltalmi idő lejárta miatt
31.§ Ha a védjegyoltalmat csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy részére újítják meg, a védjegyoltalom a megújítással nem érintett részek tekintetében - az oltalmi idő lejárta miatt - megszűnik.
Lemondás a védjegyoltalomról
32.§ A védjegylajstromban feltüntetett védjegyjogosult a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a védjegyoltalomról lemondhat.
(2) Ha a lemondás más személynek jogszabályon, hatósági határozaton, a védjegylajstromba bejegyzett használati vagy egyéb szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a védjegylajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érintett személy hozzájárulásával hatályos.
(3) A védjegyoltalomról az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében is le lehet mondani.
(4) A védjegyoltalomról történő lemondás nem vonható vissza.
A védjegy törlése
33.§ (1) A védjegyet törölni kell, ha
a) a védjegyoltalom tárgya nem felel meg a 8.§ (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek;
b) a védjegyoltalom tárgyát képező különbözik attól vagy az árujegyzék bővebb annál, mint amit az elismert bejelentési napon benyújtott, illetve - megosztás esetén - a megosztott bejelentés tartalmazott.
(2) A védjegy nem törölhető, ha
a) olyan korábbi védjeggyel [4.§ (2) bek.] ütközik, amelynek használata a törlési eljárás idején nem felel meg a 18.§ előírásainak; vagy
b) olyan korábbi védjeggyel, nem lajstromozott megjelöléssel vagy egyéb joggal ütközik, amelynek jogosultja tudott a későbbi védjegy lajstromozásáról, és egymást követő öt éven át tűrte annak használatát, kivéve, ha a későbbi védjegy jogosultja rosszhiszeműen járt el.
(3) Ha a védjegy törlésének feltételei csak az árujegyzékben meghatározott áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében állnak fenn, a védjegyoltalmat megfelelően korlátozni kell.
(4) A törlési kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanannak a védjegynek a törlése iránt bárki újabb eljárását indítson.
Megszűnés használat hiánya miatt
34.§ (1) A védjegyoltalom a használat hiánya miatt teljeskörűen vagy az árujegyzékben meghatározott egyes áruk vagy szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól függően, hogy a védjegyhasználat elmulasztása az árujegyzék egészét vagy csak az abban meghatározott áruk vagy szolgáltatások egy részét érinti.
(2) A védjegyoltalomnak a használat hiánya miatti megszűnése nem állapítható meg, ha a 18.§ (1) bekezdésében meghatározott időtartam elteltét követően, de a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránti kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző három hónapban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról: a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását fogják kérni.
(3) A használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a használat hiánya miatti megszűnés megállapítása iránt.
Megszűnés a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt
35.§ (1) A védjegyoltalom megszűnik, ha
a) a védjegyjogosult magatartása miatt a megjelölés a gazdasági tevékenység körében azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták; vagy
b) a védjegy - használata következtében - megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.
(2) A védjegyoltalom a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatt teljeskörűen vagy az árujegyzékben meghatározott egyes áruk, illetve szolgáltatások tekintetében részlegesen szűnik meg, attól függően, hogy a megszűnési ok az árujegyzék egészét vagy csak az áruk, illetve szolgáltatások egy részét érinti.
(3) A megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése vagy megtévesztővé válása miatti megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a védjeggyel kapcsolatban bárki újabb eljárást indítson a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránt.
A díjak visszakövetelése
36.§ Ha a védjegyoltalom visszamenőleges hatállyal szűnik meg, a védjegyjogosult által felvett díjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a védjegy használatából származó gazdasági előnyök nem fedeztek.
MÁSODIK RÉSZ
A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ELJÁRÁSA VÉDJEGYÜGYEKBEN
VII. Fejezet
A VÉDJEGYELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A Magyar Szabadalmi Hivatal hatásköre
37.§ A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a következő védjegyügyek tartoznak:
a) a védjegy lajstromozása,
b) a védjegyoltalom megújítása,
c) a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása,
d) a védjegy törlése,
e) a védjegyoltalom megosztása,
f) a védjegybejelentések és a védjegyek nyilvántartása,
g) a hatósági tájékoztatás.
Az államigazgatási eljárás általános szabályainak alkalmazása
38.§ A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a hatáskörébe tartozó védjegyügyekben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatai
39.§ (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal háromtagú tanácsban jár el a védjegy törlési eljárásban, a megkülönböztető képesség elvesztése és a megtévesztővé válás, valamint a használat hiánya miatti megszűnés megállapítására irányuló eljárásban; a tanács szótöbbséggel határoz.
(2) Érdemi határozatok a védjegy lajstromozása, a védjegyoltalom megújítása, megosztása és megszűnésének megállapítása, valamint a védjegy törlése kérdésében hozott ügydöntő határozatok.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal határozata a kézbesítéssel emelkedik jogerőre, ha nem kérik annak megváltoztatását.
(4) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyügyekben hozott érdemi határozatát csak megváltoztatási kérelem alapján és csak annak a bírósághoz történő továbbításáig vonhatja vissza vagy módosíthatja. Határozatait felügyeleti jogkörben megsemmisíteni vagy megváltoztatni nem lehet, ellenük fellebbezésnek nincs helye.
(5) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak a védjegyügyekben hozott határozatait a bíróság a XI. fejezetben foglalt rendelkezések szerint hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja.
A tényállás megállapítása
40.§ (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal az előtte folyó védjegyeljárásban tényeket hivatalból vizsgálja, vizsgálata nem korlátozódhat csupán az ügyfelek állításaira vagy kérelmeire. Határozatát azonban csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja, amelyekkel kapcsolatban az ügyfélnek módjában állt nyilatkozatot tenni.
(2) A védjegyügyekben előterjesztett beadványokkal kapcsolatos hiányok pótlására az ügyfelet fel kell hívni, illetve figyelmeztetni kell.
Határidők
41.§ (1) Az e törvény által meghatározott határidők nem hosszabbíthatók meg. E határidők elmulasztásának jogkövetkezményei külön figyelmeztetés nélkül is bekövetkeznek.
(2) Ahol a törvény nem állapít meg határidőt a hiánypótlásra, illetve a nyilatkozattételre, az ügyfél részére legalább harmincnapos határidőt kell kitűzni, amely a lejárat előtt előterjesztett kérelemre meghosszabbítható. Három hónapot meghaladó, illetve háromnál többszöri határidő-hosszabbítás csak különösen indokolt esetben adható.
(3) A védjegyeljárásokban nem érvényesülnek az államigazgatási eljárás befejezésére általánosan előírt határidők.
Igazolás
42.§ (1) A védjegyeljárásokban - ha az (5) bekezdés nem zárja ki - az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő körülményeket.
(2) Ha a mulasztás az ügyfélnek később jutott tudomására vagy az akadály később szűnt meg, a határidő a tudomásra jutástól vagy az akadály elhárulásától számít. Az elmulasztott határnaptól, illetve az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
(3) Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is, vagy - ha ennek helye van - kérni lehet a határidő meghosszabbítását.
(4) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal az igazolási kérelemnek helyt ad, a mulasztó által pótolt cselekményt az elmulasztott határidőn belül teljesítettnek kell tekinteni, az elmulasztott határnapon megtartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása, illetőleg teljes vagy részben történő visszavonása kérdésében is határozni kell.
(5) Az igazolás ki van zárva
a) az elsőbbségi nyilatkozat előterjesztésére előírt határidő [53.§ (2) bek.] elmulasztása esetén;
b) az uniós, illetve a kiállítási elsőbbségi igény érvényesítésére megszabott hat hónapos határidő elmulasztása esetén.
Az eljárás félbeszakadása és felfüggesztése
43.§ (1) A fél halála, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság megszűnése esetén a védjegyeljárás félbeszakad mindaddig, amíg a jogutód személyét bejelentik és igazolják.
(2) Ha a védjegybejelentésre, illetve a védjegyoltalomra jogosultság tárgyában per indul, annak jogerős befejezéséig a védjegyeljárását fel kell függeszteni.
Képviselet
44.§ (1) Külföldi személy a Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartozó valamennyi védjegyügyekben köteles belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet képviseletével megbízni.
(2) A képviseletet igazoló meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyeljárásban a szabadalmi ügyvivők és az ügyvédek közöl ügygondnokot rendel ki
a) az ismeretlen örökös vagy az ismeretlen helyen tartózkodó fél részére az ellenérdekű fél kérelmére,
b) a meghatalmazott képviselővel nem rendelkező külföldi ügyfél részére.
Nyelvhasználat
45.§ (1) A védjegyeljárások magyar nyelven folynak, a védjegybejelentést magyar nyelven kell elkészíteni.
(2) Védjegyügyekben idegen nyelvű beadványokat is be lehet nyújtani, a Magyar Szabadalmi Hivatal azonban - indokolt esetben hitelesített - magyar nyelvű fordítás benyújtását írhatja elő.
Nyilvánosság
46.§ (1) A védjegybejelentésre vonatkozó adatközlés (57.§) előtt csak a bejelentő és a képviselő, az adatközlést követően bárki megtekintheti az iratokat, köztük a megjelölést és az árujegyzéket.
(2) Az adatközlést követően sem tekinthetők meg a határozatok tervezetei, továbbá az azokat és a szakértői véleményeket előkészítő, a felekkel nem közölt iratok.
(3) A megtekinthető iratokról a Magyar Szabadalmi Hivatal díjfizetés ellenében másolatot ad.
(4) Védjegyügyekben az eljárás csak akkor nyilvános, ha abban ellenérdekű fél is részt vesz.
VIII. Fejezet
A VÉDJEGYÜGYEK NYILVÁNTARTÁSA, HATÓSÁGI TÁJÉKOZTATÁS
Bejelentési nyilvántartás, védjegylajstrom
47.§ (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegybejelentésekről nyilvántartást, a védjegyekről pedig lajstromot vezet, amelyekbe be kell jegyezni a védjegyjogokkal kapcsolatos minden tényt és körülményt.
(2) A védjegylajstromban fel kell tüntetni különösen
a) a védjegy lajstromszámát,
b) az ügyszámot,
c) a védjegyet,
d) az árujegyzéket,
e) a védjegyjogosultjának nevét (elnevezését) és lakcímét (székhelyét),
f) a képviselő nevét és székhelyét,
g) a bejelentés napját,
h) elsőbbségét,
i) a lajstromozásról szóló határozat keltét,
j) a védjegy megújítását,
k) a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját, valamint a védjegyoltalom korlátozását,
l) a használati engedélyeket.
(3) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben a védjeggyel kapcsolatos bármely jogra csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a védjegylajstromba bejegyezték.
(4) A védjegylajstromot bárki megtekintheti, az abban foglalt adatokról díjkifizetés ellenében másolatot kaphat.
(5) A (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit - a bejelentésre vonatkozó adatközlést követően - megfelelően alkalmazni kell a védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásra is.
Bejegyzés a védjegylajstromba
48.§ (1) A védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásba és a védjegyoltalomba csak a Magyar Szabadalmi Hivatal vagy a bíróság határozata alapján lehet bejegyzést tenni. A 77.§ (1) bekezdésében felsorolt határozatok alapján bejegyzés csak akkor tehető, ha azokkal szemben az előírt határidőben nem nyújtottak be megváltoztatási kérelmet, vagy a megváltozatási kérelem ügyében a bíróság határozata jogerőre emelkedett.
(2) A védjegyoltalommal összefüggő jogok és tények tudomásulvétele ügyében a Magyar Szabadalmi Hivatal írásban előterjesztett kérelem alapján határoz. A kérelemhez csatolni kell az alapul szolgáló közokiratot vagy megfelelő bizonyító erejű magánokiratot.
(3) Nem teljesíthető a kérelem olyan okirat alapján, amely alaki hiány miatt érvénytelen, vagy amelynél a jogszabályban előírt hatósági jóváhagyás hiányzik, továbbá, ha az okirat tartalmából kitűnően az abban foglalt jognyilatkozat érvénytelen.
(4) Ha a kérelemnek vagy mellékleteinek pótolható hiányosságai vannak, az ügyfelet hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni.
Hatósági tájékoztatás
49.§ A Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában a védjegybejelentésekkel, valamint a védjegyekkel kapcsolatban különösen a következő adatokat és tényeket kell közölni:
a) az adatközlésben a bejelentő és a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, valamint a megjelölést és az árujegyzéket;
b) a védjegy lajstromozását követően a lajstromszámot, a védjegy jogosultjának nevét és címét (székhelyét), a képviselő nevét és címét (székhelyét), az ügyszámot, a bejelentés, illetve az ettől eltérő elsőbbség napját, a védjegyet, az árujegyzéket, valamint a lajstromozásról szóló határozat keltét;
c) a védjegyoltalom megújítása, illetve megosztása esetén az erre vonatkozó adatokat;
d) a védjegyoltalom megszűnését, annak jogcímét és időpontját;
e) a védjegyoltalommal összefüggő jogoknak a védjegylajstromba bejegyzett változásait.
IX. Fejezet
VÉDJEGY LAJSTROMOZÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
A védjegybejelentés benyújtása és kellékei
50.§ (1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott bejelentéssel indul meg.
(2) A védjegybejelentésnek bejelentési kérelmet, megjelölést, árujegyzéket, továbbá - a szükséghez képest egyéb mellékletet kel tartalmaznia.
(3) A védjegybejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(4) A védjegybejelentésért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni; a díjat a bejelentés napját követő két hónapon belül kell leróni.
(5) Ha a bejelentés mellékletei idegen nyelven készültek, a magyar nyelvű árujegyzéket a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
(6) A bejelentő a lajstromozásig - a 32.§ rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - visszavonhatja a védjegybejelentést. A Magyar Szabadalmi Hivatal a visszavonást határozattal veszi tudomásul.
A bejelentés napja
51.§ (1) A védjegybejelentés napja az a nap, amelyen a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett bejelentés legalább a következőket tartalmazza:
a) utalást a védjegyoltalom iránti igényre,
b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat,
c) a megjelölést és az árujegyzéket, függetlenül attól, hogy ez az árujegyzék megfelel-e az egyéb követelményeknek.
(2) A bejelentési nap elismeréséhez a megjelölés és az árujegyzék benyújtása helyett elsőbbségi iratra is elegendő utalni.
A megjelölés egysége, az árujegyzék
52.§ (1) A védjegybejelentésben csak egy megjelölésre igényelhető védjegyoltalom.
(2) Az árujegyzék azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre a védjegyoltalmat igénylik.
(3) Az árujegyzékben az árukat, illetve a szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás szerinti osztályok feltüntetésével, és - lehetőség szerint - az abban szereplő elnevezések használatával kell felsorolni.
Az elsőbbség
53.§ (1) Az elsőbbséget megalapozó nap
a) általában a védjegybejelentés napja (bejelentési elsőbbség),
b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség),
c) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményével meghatározott esetekben a megjelölés kiállításának - a bejelentési napjánál legfeljebb hat hónappal korábbi - kezdő napja (kiállítási elsőbbség),
d) a bejelentő azonos megjelölésre vonatkozó korábbi, folyamatban lévő védjegybejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).
(2) Az uniós, a kiállítási, illetve a belső elsőbbséget a védjegybejelentés benyújtásától számított két hónapon belül kell igényelni. Az uniós elsőbbséget megalapozó okiratot, illetve a kiállítási igazolást a bejelentés napjától számított négy hónapon belül kell benyújtani.
Kiállítási igazolás
54.§ (1) A kiállítási igazolással a kiállítás igazgatósága tanúsítja a kiállítás tényét és napját.
(2) A kiállítási igazoláshoz csatolni kell a megjelölést, amelynek a kiállításon bemutatott megjelöléssel való azonosságát igazolják.
(3) Az igazolást a kiállítás időtartama alatt és csak addig lehet kiadni, amíg a megjelölés a kiállításon megtekinthető.
A bejelentés benyújtását követő vizsgálat
55.§ A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegybejelentés benyújtását követően megvizsgálja, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeknek (51.§),
b) megfizették-e a bejelentési díjat [50.§ (4) bek.],
c) benyújtották-e a magyar nyelvű árujegyzéket [50.§ (5) bek.].
56. (1) Ha a bejelentési nap nem ismerhető el, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok harminc napon belül történő pótlására.
(2) A hiányok határidőben történő pótlása esetén a bejelentés napjának a hiánypótlás beérkezési napját kell elismerni. Ellenkező esetben a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.
(3) Az elismert bejelentési napról a bejelentőt értesíteni kell.
(4) Ha a bejelentési díjat nem fizették meg, illetve a magyar nyelvű árujegyzéket nem nyújtották be, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a törvény által meghatározott határidőben [50.§ (4) és (5) bek.] történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a bejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Adatközlés
57.§ A védjegybejelentésről, ha az - a benyújtáskor vagy a hiánypótlás eredményeként - kielégíti a bejelentési nap elismeréséhez előírt feltételeket, a Magyar Szabadalmi Hivatal közli hivatalos lapjában a 49.§ a) pontjában meghatározott hatósági tájékoztatást (adatközlés).
Észrevétel
58.§ (1) A védjegy lajstromozására irányuló eljárásban az adatközlést követően - a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével - bárki észrevételt nyújthat be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképesség feltételnek.
(2) A 4-6.§-ok alapján a korábbi jog jogosultja nyújthat be észrevételt.
(3) Az észrevételt a kifogásolt feltételre kiterjedő vizsgálat során figyelembe kell venni, kivéve, ha az észrevétel tételére nem jogosult személytől származik.
(4) Az észrevételt benyújtó személy a védjegy lajstromozására irányuló eljárásban nem ügyfél. E személyt az észrevétel eredményéről - a védjegy lajstromozása tárgyában hozott határozat megküldésével - értesíteni kell.
Alaki vizsgálata
59.§ (1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 55.§ alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal megvizsgálja a bejelentést abból a szempontból, hogy az kielégíti-e az 50.§ (2) és (3) bekezdésben meghatározott alaki követelményeket, továbbá, hogy a megjelölés egységes-e [52.§ (1) bek.].
(2) Ha a bejelentés nem felel meg az (1) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt fel kell hívni a hiányok pótlására, illetve a bejelentés megosztására.
(3) A védjegybejelentést el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan és határozottan megjelölt ok alapján lehet elutasítani.
(4) Ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, illetve a bejelentést nem osztja meg, a védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni.
Kutatás korábbi jogokra
60.§ (1) Ha a védjegybejelentés megfelel az 59.§ alapján vizsgált feltételeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal elvégzi a korábbi jogokra vonatkozó kutatást, és a megjelölés alapján - figyelemmel az árujegyzékre - kutatási jelentést készít.
(2) A kutatási jelentésben meg kell jelölni azokat az adatokat, amelyek figyelembe vehetők a védjegybejelentésben foglalt megjelöléssel kapcsolatban az oltalomképesség feltételeinek elbírálása során.
Érdemi vizsgálata
61.§ (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a kutatási jelentés alapján végzi a védjegybejelentés
(2) Az érdemi vizsgálat arra terjed ki, hogy a megjelölés
a) kielégíti-e az 1.§-ban meghatározott követelményeket, és a 2-7.§-ok alapján nincs-e kizárva a védjegyoltalomból,
b) a bejelentést megilleti-e az e törvényben megszabott feltételnek.
(3) Ha a védjegybejelentés nem felel meg a (2) bekezdés alapján vizsgált követelményeknek, a bejelentőt - a kifogás természetes szerint - hiánypótlásra, illetve nyilatkozattételre kell felhívni.
(4) A védjegybejelentést egészében vagy részben el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. A bejelentést csak a felhívásban pontosan, határozottan megjelölt és kellően kifejtett okok alapján lehet elutasítani; a szükséghez képest újabb felhívást kell kiadni.
(5) A védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha a bejelentő a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol.
A bejelentés módosítása és megosztása
62.§ (1) A védjegybejelentésben nem változtatható meg
a) a megjelölés,
b) az árujegyzék úgy, hogy bővebb legyen annál, mint ami a bejelentés napján benyújtott bejelentésben szerepelt.
(2) A bejelentő - az (1) bekezdés b) pontjában megszabott keretek között - a védjegy lajstromozása kérdésében hozott határozat jogerőre emelkedéséig módosíthatja az árujegyzéket.
63.§ (1) A bejelentő - a védjegy lajstromozásáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig - megoszthatja a bejelentést
a) az erre történő hivatali felhívást ˙59.§ (2) bek.] megelőzően, ha egy bejelentésben több megjelölésre igényelt oltalmat; illetve,
b) ha az árujegyzék szétválasztásával meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében külön-külön igényli az oltalmat.
(2) A megosztásért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(3) Ha a kérelem benyújtásakor nem fizették meg a megosztási díjat, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a bejelentőt a (2) bekezdésben meghatározott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a megosztási kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
A védjegy lajstromozása
64.§ (1) Ha a megjelölés és a védjegybejelentés megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelmények [61.§ (2) bek.], a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában [49.§ b) pont].
(2) A védjegy lajstromozását be kell jegyezni a védjegylajstromba (47.§) és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában [49.§ b) pont].
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy lajstromozását követően védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.
X. Fejezet
EGYÉB VÉDJEGYELJÁRÁSOK
A megújítási eljárás
65.§ (1) A védjegyoltalom megújítását [11.§ (2) bek.] a védjegyjogosult kérheti a Magyar Szabadalmi Hivataltól.
(2) A megújítási kérelemben meg kell jelölni az érintett védjegy lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított rendelkezéseket [50.§ (2), (3) bek.] kell megfelelően alkalmazni.
(3) A védjegyoltalom megújítását legkorábban az oltalmi idő lejárta előtt tizenként hónappal, legkésőbb a lejárat napjától számított hat hónapon belül lehet kérni.
(4) A megújítási kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásának napját követő két hónapon belül.
(5) A védjegyoltalom megújítása kapcsán a megjelölés nem változtatható meg, az árujegyzék pedig nem bővíthető.
66.§ (1) Ha a megújítási kérelem nem felel meg a 65.§ (1)-(4) bekezdésben előírt követelményeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni.
(2) A megújítási kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a felhívásra a kitűzött határidőben nem válaszol, a megújítási kérelmet visszavontnak kell tekintetni.
(3) Ha a megújítási kérelem díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a kérelmezőt a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra. Ennek elmaradása esetén a kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
67.§ (1) Ha a kérelem megfelel a 65.§-ban előírt követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyoltalmat megújítja.
(2) A védjegyoltalom megújítását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy megújítását követően védjegyokiratot ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.
A megosztási eljárás
68.§ (1) A védjegyjogosult - az árujegyzék szétválasztásával - meghatározott áruk, illetve szolgáltatások tekintetében megoszthatja a védjegyoltalmat.
(2) A védjegyoltalom megosztásához aszerint és annyi - egymással összhangban elkészített - kérelmet kell benyújtani és a megfelelő mellékletekkel felszerelni, ahogyan és ahány részre az eredeti védjegy árujegyzékét szét kívánjuk választani.
(3) A megosztás iránti kérelemben meg kell jelölni az eredeti védjegy lajstromszámát; a kérelemre és mellékleteire egyébként a védjegybejelentés kellékeire megállapított rendelkezéseket [50.§ (2), (3) bek.] kell megfelelően alkalmazni.
(4) A védjegyoltalom megosztásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
69.§ (1) Ha a védjegyoltalom megosztására irányuló kérelem nem felel meg a 68.§ (1)-(3) bekezdéseiben előírt követelményeknek, a védjegyjogosultat hiánypótlásra kell felhívni.
(2) A megosztás iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem elégíti ki a felhívásban megjelölt követelményeket. Ha a védjegyjogosult a felhívásra nem válaszol, a megosztásra irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
(3) Ha a megosztási kérelem díját nem fizették meg, a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a védjegyjogosultat a törvény által megszabott határidőben történő hiánypótlásra Ennek elmaradása esetén a megosztás iránti kérelmet visszavontnak kell tekintetni.
70.§ (1) Ha a kérelem megfelel a 68.§-ban előírt követelményeknek, a Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegyoltalmat megosztja.
(2) A védjegyoltalom megosztását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
(3) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megosztást követően védjegyként védjegyokirat ad ki. Ehhez hozzáfűzi a lajstromkivonatot.
Lejárat és lemondás miatti megszűnés megállapítása
71.§ (1) A védjegyoltalom lejárat miatti megszűnése esetén a Magyar Szabadalmi Hivatal figyelmezteti a védjegyjogosultat a megújítás lehetőségére.
(2) Magyar Szabadalmi Hivatal határozattal állapítja meg a védjegyoltalom megszűnését a védjegyjogosult lemondása (32.§) esetén.
(3) A védjegyoltalomnak az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta [30.§ a) pont], valamint a védjegyjogosult lemondása miatti megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
A törlési eljárás
72.§ (1) A védjegy törlését a 33.§ alapján - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - bárki kérheti a védjegyjogosulttal szemben.
(2) A 4-6.§-ok alapján a korábbi akadályozó jog jogosultja kérheti a védjegy törlését.
(3) A védjegy törlésére irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a törlés alapjául szolgáló okokat, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.
(4) A törlési kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(5) Ha a törlési kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizetette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlásra. Ezek elmaradása esetén a törlési kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
73.§ (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a védjegy törlése iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegy törléséről, a védjegyoltalom korlátozásáról vagy a kérelem elutasításáról.
(2) Ha a törlési kérelem a kérelmező korábbi védjegyével való ütközésen alapul, a kérelmezőt terheli annak bizonyítása, hogy saját védjegyhasználata a törlési eljárás idején megfelel a 18.§ előírásainak.
74.§ (1) Az egy védjegy ellen irányuló több törlési kérelmet egy eljárásban kell elintézni.
(2) A törlési kérelem visszavonása esetén - a 72.§ (2) bekezdésében szabályozott eset kivételével - az eljárást hivatalból folytatni lehet.
(3) A törlési eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.
(4) A védjegy törlését vagy a védjegyoltalom korlátozását be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
Használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése vagy megtévesztővé válás miatti megszűnés megállapítása
75.§ (1) A védjegyoltalom megszűnésének megállapítását a védjegy használatának hiánya miatt a 18. és 34.§-ok alapján, a megjelölés megkülönböztető képességének elvesztése, illetve megtévesztővé válása miatt pedig a 35.§ alapján bárki kérheti a védjegyjogosulttal szemben.
(2) A megszűnés megállapítására irányuló kérelmet eggyel több példányban kell benyújtani a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, mint ahány védjegyjogosult van. A kérelemben meg kell jelölni a megszűnés okait, és mellékelni kell az okirati bizonyítékokat.
(3) A megszűnés megállapítására irányuló kérelemre külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül.
(4) Ha a megszűnés megállapítása miatti kérelem nem felel meg a törvényben előírt feltételeknek, a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni; ha pedig a kérelem díját nem fizette meg, figyelmeztetni kell a törvényben meghatározott határidőben történő pótlására. Ezek elmaradása esetén a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.
76.§ (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal a megszűnés megállapítása iránti kérelemmel kapcsolatban nyilatkozattételre hívja fel a védjegyjogosultat; majd írásbeli előkészítés után szóbeli tárgyalás alapján határoz a védjegyoltalom használat hiánya, megkülönböztető képesség elvesztése, illetve megtévesztővé válás miatti megszűnésének - teljeskörű vagy részleges - megállapításáról, vagy pedig a kérelem elutasításáról.
(2) Az egy védjegy ellen irányuló több megszűnés megállapítási kérelmet, valamint a törlési és a megszűnés megállapítására irányuló kérelmeket egy eljárásban kell elintézni.
(3) A megszűnés megállapítására irányuló kérelem visszavonása esetén az eljárást hivatalból folytatni lehet.
(4) A megszűnés megállapítására irányuló eljárás költségeinek viselésére a vesztes felet kell kötelezni.
(5) A védjegyoltalomnak a használat hiánya, a megkülönböztető képesség elvesztése, illetve a megtévesztővé válás miatti teljes körű vagy részleges megszűnését be kell jegyezni a védjegylajstromba, és arról hatósági tájékoztatást kell közölni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
HARMADIK RÉSZ
BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VÉDJEGYÜGYEKBEN
XI. Fejezet
A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL HATÁROZATÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSA
Megváltoztatási kérelem
77.§ (1) A bíróság kérelemre hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja (a továbbiakban együtt: megváltoztatás) a Magyar Szabadalmi Hivatal érdemi határozatát [39.§ (2) bek.], valamint az eljárás félbeszakadását megállapító, az eljárást felfüggesztő és a védjegybejelentésekről vezetett nyilvántartásba vagy a védjegylajstromba való bejegyzés alapjául szolgáló határozatát.
(2) A határozat megváltoztatását kérheti
a) aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ügyfélként részt vett, továbbá
b) az, akinek a határozat megváltoztatásához jogi érdeke fűződik, és a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban észrevételt tett (58.§).
(3) A védjegy lajstromozása és törlése kérdésében hozott határozat megváltoztatását az ügyész a 3.§ (1) bekezdésének a) és b) pontjai, illetve a 3.§ (2) bekezdése alapján kérheti.
(4) A megváltoztatási kérelem előterjesztésének határideje a határozatnak a féllel való közlésétől vagy - a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén - az észrevételt tevőnek történő megküldésétől számított harminc nap.
(5) A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a védjegyügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.
(6) A megváltoztatási kérelem kellékeire a keresetlevélre vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.
(7) Ha a fél a kérelmet elkésetten nyújtotta be, az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
Hatáskör és illetékesség
78.§ A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltozására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörbe és kizárólagos illetékesség alá tartozik.
(2) A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
(3)
A 78.§ (3) bekezdését az 1997. évi LXXII. törvény 38.§-ának d) pontja hatálytalanította.
A megváltoztatási kérelemmel kapcsolatos eljárásra irányadó szabályok
79.§ A bírósgá a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló kérelmet a nemperes eljárás szabályai szerint - az e törvényben foglalt eltérő rendelkezések alkalmazásával - bírálja el. Ha e törvényből, illetve az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, az eljárásra a Polgári Perrendtartás (a továbbiakban: Pp. szabályait megfelelően kell alkalmazni.
Nyilvánosság
80.§ A bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot a fél kérelmére a Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott feltételek hiányában is kizárhatja.
A 80.§ az 1999. évi CX. törvény 174.§ (2) bekezdésével módosított szöveg.
Kizárás
81.§ (1) A Pp. általános rendelkezéseiben meghatározott eseteken kívül az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban mint bíró nem vehet részt, aki
a) a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának meghozatalában részt vett;
b) az a) pontban említett személynek a Pp. álalános - a bírák kizárására vonatkozó - rendelkezéseiben megjelölt hozzátartozója.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a jegyzőkönyvvezetők és szakértők kizárására is alkalmazni kell.
A felek és az eljárás más résztvevői
82.§ (1) A kérelmező a bírósági eljárásban félként vesz részt. Az eljárást indító ügyészt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felet megilletik, egyezséget azonban nem köthet, jogról nem mondhat le, illetőleg jogokat nem ismerhet el.
(2) Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban ellenérdekű ügyfél is részt vett, a bírósági eljárást ellene kell megindítani.
83.§ Ha a közös védjegyoltalom valamely jogosultja a védjegyoltalom fenntartása és a védelme érdekében önállóan lép fel, illetve az eljárást csak az egyik védjegyjogosult ellen indították meg, a bíróság értesíti a többi védjegyjogosultat, hogy az eljárásba védjegyjogosult társuk mellett beléphetnek.
84.§ (1) Akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás miként dőljön el, az eljárásba - annak jogerős befejezéséig - az azonos érdekű fél mellett beavatkozhat.
(2) A beavatkozó - az egyezséget, az elismerést és a jogról való lemondását kivéve - minden cselekmény jogosult, amelyet az általa támogatott fél megtehet, cselekményeinek azonban csak annyiban van hatálya, amennyiben a beavatkozó cselekményei a fél cselekményeivel nem állnak ellentétben.
(3) A beavatkozó és a fél közötti jogvitát az eljárás során nem lehet elbírálni.
Képviselet
85.§ (1) Az eljárás során meghatalmazottként szabadalmi ügyvivő is eljárhat.
(2) A szabadalmi ügyvivőnek vagy ügyvédnek adott meghatalmazás érvényességéhez elegendő, ha azt a meghatalmazó aláírta.
Eljárási költség
86.§ (1) Ha a bírósági eljárásban ellenérdekű fél is részt vett, az eljárási költségek előlegezésére, illetve viselésére a perköltségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ellenérdekű fél hiányában a költségeket a kérelmező előlegezi, illetve viseli.
(3) Az eljárási költséghez hozzá kell számítani a felet képviselő szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is.
Mulasztás
87.§ Ha a kérelmező, illetve egyik fél sem jelenik meg a tárgyaláson, vagy a megszabott határidő alatt a bíróság felhívásának bármelyik fél nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el.
Igazolás
88.§ Az igazolás kérelem előterjesztésére a bíróság előtti nemperes eljárásban a 42.§ rendelkezését kell megfelelően alkalmazni.
Tárgyalás és bizonyítás
89.§ (1) Az első fokú bírság a Pp. szabályai szerint bizonyítást folytat le, és tárgyalást tart.
(2) Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vesz részt, és az ügy az iratok alapján elbírálható, a bíróság tárgyaláson kívül is hozhat határozatot, azonban a felet - kívánságára - meg kell hallgatnia.
(3) Ha a bíróság az ügyet tárgyaláson kívül bírálja el, de az eljárás folyamán szükségét látja a tárgyalás megtartásának, a tárgyalást bármikor kitűzheti. Ha viszont a bíróság az ügyet tárgyaláson bírálja el, illetve tárgyalást tűzött ki, ezt követően nem térhet vissza az ügy tárgyaláson kívüli elbírálására.
(4) A bírósági eljárásban nincs helye egyezségnek, ha a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásban sem lehetett egyezséget kötni.
Határozatok
90.§ A bíróság mind az ügy érdemében, mind egyéb esetekben végzéssel határoz.
91.§ (1) Ha a bíróság a védjegyügyben hozott határozatot megváltoztatja, végzése a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának helyébe lép.
(2) A bíróság a határozott hatályon kívül helyezi, és a Magyar Szabadalmi Hivatal új eljárásra utasítja, ha
a) a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok áll fenn;
b) a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban olyan lényeges eljárás szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható;
c) a védjegybejelentés alaki okból történő elutasítása esetén a kérelmező a hiányokat a megváltoztatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy a bíróság felhívására pótolta.
(3) Ha a fél olyan kérdésben kíván bírósági döntést, amely a Magyar Szabadalmi Hivatal előtt folyó eljárásnak nem volt tárgya, a bíróság a kérelmet átteszi a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz. Ebben az esetben a bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatát - szükség szerint - hatályon kívül helyezi.
(4) Ha a megváltoztatási kérelem előterjesztését követően a Magyar Szabadalmi Hivatal érdeminek nem minősülő határozatát visszavonta vagy hatályon kívül helyezte, a bíróság az eljárást megszünteti. Ha a Magyar Szabadalmi Hivatal a határozatát megváltoztatta, a bírósági eljárás folytatatásának csak a még vitás kérdésekben van helye.
92.§ A bíróság az ügy érdemében hozott végzését kézbesítés útján közli.
93.§ A Fővárosi Bíróság végzése elleni fellebbezés elbírálása során a Pp. 257.§-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
A 93.§ a 2001. évi CV. törvény 19.§-ával megállapított szöveg.
Lásd: 2001. évi CV. törvény 20.§ (7) bekezdése.
A 94.§-t és a címét a 2001. évi CV. törvény 21.§-a hatálytalanította.
XII. fejezet
VÉDJEGYPEREK
A védjegyperekre irányuló szabályok
95.§ (1) A védjegybitorlás miatt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak. E perekben a Fővárosi Bíróság a 78.§ (2) bekezdésében meghatározott összetételű tanácsban jár el.
(2) Védjegybitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a védjegy oltalom alatt áll, valamint, hogy ő a védjegy jogosultja vagy olyan használója, aki jogosul saját nevében fellépni a bitorlással szemben.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható, ha alkalmazható, ha a védjegybitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.
(4) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.
(5) Ha a védjegybitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállásait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére.
(6) A védjegybitorlás miatt indított perekben a bíróság az előzetes bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
(7) Az (1) bekezdésében nem említett, védjeggyel kapcsolatos minden más jogvitás ügy a megyei (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.
(8) Az (1) és a (7) bekezdésben említett perekben egyébként a Pp. általános szabályait kell alkalmazni az e törvény 80., 81. és 85.§-aiban, valamint 86.§-ának (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
NEGYEDIK RÉSZ
AZ EGYÜTTES ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGY
XIII. Fejezet
EGYÜTTES VÉDJEGY
Az együttes védjegy
96.§ (1) Az együttes védjegy olyan védjegy, amely valamely társadalmi szervezet, köztestület vagy egyesülés (a továbbiakban együtt: társadalmi szervezet) tajgainak áruit vagy szolgáltatásait különbözteti meg mások áruitól vagy szolgáltatásaitól, az együttes védjeggyel megjelölt áruk vagy szolgáltatások minősége, származása vagy egyéb tulajdonsága alapján.
(2) Együttes védjegy esetén a megjelölés védjegyoltalomban részesülhet akkor is, ha kizárólag az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának feltüntetéséből áll.
(3) A megjelölés együttes védjegyként ki van zárva a védjegyoltalomból akkor is, ha
a) jellegét, illetve jelentőségét illetően megtévesztheti a fogyasztókat, különösen, ha - lajstromozása esetén - a fogyasztók másnak tekinthetnék, mint együttes védjegynek;
b) a használatáról rendelkező szabályzat a közrendbe, a közerkölcsbe vagy jogszabályba ütköző előírást tartalmaz.
(4) Az együttes védjegy oltalma a társadalmi szervezetet illeti meg, használatára a társadalmi szervezet tagjai jogosultak.
(5) A védjegyjogosult társadalmi szervezet az együttes védjegyet maga nem használhatja, a tagok védjegyhasználatát azonban ellenőrzi.
(6) A 18.§ alkalmazásában az együttes védjegy használatának minősül, ha a védjegyet a társadalmi szervezet bármelyik tagja használja.
Szabályzat az együttes védjegyhez
97.§ (1) A megjelölés akkor részesülhet együttes védjegyként oltalomban, ha használatáról - a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő - szabályzat rendelkezik. A szabályzatot az együttes védjegyre jogosult társadalmi szervezet állapítja meg.
(2) A szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a védjegyjogosult társadalmi szervezet elnevezését és székhelyét;
b) a védjegy használatára jogosult tagok felsorolását, nevük, címük, illetve székhelyük feltüntetésével;
c) a tagság feltételeit;
d) a védjegy használatának feltételeit;
e) a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat;
f) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét.
(3) Kizárólag a földrajzi származás feltüntetéséből álló együttes védjegy esetén a szabályzatban lehetővé kell tenni mindazoknak a csatlakozását, akiknek árui vagy szolgáltatásai a védjegyben feltüntetett földrajzi területről származnak.
(4) Az együttes védjegyre vonatkozó bejelentésnek a szabályzatot is tartalmaznia kell. A védjegylajstromban az együttes védjeggyel kapcsolatban fel kell tüntetni a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat is. A szabályzatot - és annak módosításait - az együttes védjegyre vonatkozó lajstrombejegyzéshez mellékelni kell.
Az együttes védjegyoltalom átruházása
98.§ (1) Az együttes védjegy oltalmának átruházásához az erre irányuló - írásban foglalt - szerződés és a jogosult megváltozásának a védjegylajstromba való bejegyzése szükséges.
(2) Az együttes védjegy oltalma nem ruházható át, ha az átruházást követően a 96.§-ban foglalt követelmények nem teljesülnének, illetve a megjelölés együttes védjegyként az oltalomból kizárttá válna.
Az együttes védjegy oltalmának megszűnése
99.§ (1) Az együttes védjegy oltalma megszűnik akkor is, ha az együttes védjegy jogosultja jogutód nélkül megszűnt. Az oltalom a jogosult megszűnésének napjával szűnik meg.
(2) Az (1) bekezdés alapján bárki kérheti az oltalom megszűnésének megállapítását.
(3) Az együttes védjegy oltalma megszűnik - a megszűnést megállapító határozatban megjelölt időpontban - akkor is, ha a védjegyjogosult nem teszi meg a szükséges intézkedéseket az együttes védjegy szabályzattal ellentétes használatának megakadályozására.
(4) Ha a megjelölés együttes védjegyként a 96.§ (3) bekezdése alapján nem részesülhet oltalomban, az együttes védjegyet törölni kell. Ha a megjelölés a 96.§ (3) bekezdése alapján az oltalomból kizárttá válik, az együttes védjegy oltalmának megszűnését a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásának napjára visszaható hatállyal kell megállapítani.
Az együttes védjegy oltalmából folyó jogok érvényesítése
100.§ Az együttes védjegy használatára tagsági viszonyuk alapján jogosultak csak a védjegyjogosult beleegyezésével léphetnek fel a bitorlóval szemben; a védjegyjogosult által indított perbe azonban beavatkozhatnak.
XIV. Fejezet
TANÚSÍTÓ VÉDJEGY
A tanúsító védjegy
101.§ (1) A tanúsító védjegy olyan védjegy, amely meghatározott minőségű vagy egyéb jellemzőjű árukat, vagy szolgáltatásokat azzal különböztet meg más áruktól vagy szolgáltatásoktól, hogy e minőségüket vagy jellemzőjüket tanúsítja.
(2) Nem szerezhet oltalmat tanúsító védjegyre
a) az a vállalkozás, amely az árujegyzékben szereplő árut előállítja, forgalomba hozza, az országba behozza vagy az árujegyzékben szereplő szolgáltatást nyújtja;
b) az a vállalkozás, amely - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény értelmében - nem független az a) pontban említett vállalkozástól;
c) az a vállalkozás, amellyel az a) pontban említett vállalkozás egyébként - az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben - tartós jogviszonyban áll.
(3) A védjegy jogosultja a tanúsító védjegyet maga nem használhatja, engedélyezi azonban annak használatát az előírt minőségi követelményeknek vagy egyéb jellemzőknek megfelelő árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban.
(4) A tanúsító védjegy akkor részesülhet oltalomban, ha ahhoz - az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő - szabályzat is társul.
(5) A szabályzatnak tartalmaznia kell:
a) a védjegyjogosult elnevezését és székhelyét;
b) az árujegyzékben szereplő árukra, illetve szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelményeket;
c) a minőség tanúsításának szabályait;
d) a védjegyhasználat feltételeit;
e) a védjegy használatának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat;
f) a jogosulatlan védjegyhasználattal szembeni fellépés rendjét.
(6) A tanúsító védjegy szabályzatára, bejelentésére és lajstromozására, használatára, átruházására, a tanúsító védjegy oltalmának megszűnésére és az ilyen védjegy oltalmából eredő jogok érvényesítésére az együttes védjegyre és oltalmára vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(7) A tanúsító védjegy használatára alkalmazni kell a minőség vagy egyéb jellemzők tanúsításáról rendelkező külön jogszabályok előírásait is.
XV. Fejezet
A VÉDJEGYRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA
AZ EGYÜTTES ÉS A TANÚSÍTÓ VÉDJEGYRE
A védjegyre vonatkozó rendelkezések alkalmazása
102.§ Az együttes és a tanúsító védjegyekre, valamint oltalmunkra az e részben nem szabályozott kérdésekben a védjegyekre és oltalmunkra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
ÖTÖDIK RÉSZ
A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMA
XVI. Fejezet
AZ OLTALOM TÁRGYA, TARTALMA, BITORLÁSA ÉS MEGSZŰNÉSE
Az oltalomképes földrajzi jelzés és eredmény-megjelölés
103.§ (1) Földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredet-megjelölés.
(2) A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi terülten termelt, feldolgozott, illetve előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.
(3) Az eredet-megjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott, illetve előállított - olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye.
104.§ A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzői akkor részesülhetnek oltalomban, ha azok a termékek, amelyeken a földrajzi árujelzőt használják, megfelelnek a - külön jogszabály által szabályozott - termékleírásban foglalt feltételeknek is.
Kizáró okok
105.§ (1) A földrajzi árujelző nem részesülhet oltalomban, ha a termék szokásos elnevezésévé vált a kereskedelmi forgalomban, függetlenül attól, hogy a termék a földrajzi árujelző által megjelölt helyről származik.
(2) A földrajzi árujelző lajstromozását követően nem válhat a terméknek a kereskedelmi forgalomban szokásos elnevezésévé.
106.§ (1) Ki van zárva az oltalomból
a) azonos termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel vagy védjeggyel azonos későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző;
b) azonos vagy hasonló termékek tekintetében a korábbi földrajzi árujelzővel vagy védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló, későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző, ha azt a fogyasztók összetéveszthetik a korábbi földrajzi árujelzővel vagy védjeggyel;
c) eltérő termékek tekintetében a belföldön jóhírnevet élvező korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló későbbi elsőbbségű földrajzi árujelző, ha annak használata a jó hírű védjegy megkülönböztető képességét vagy hírnevét sértené vagy tisztességtelenül kihasználná.
(2) Az (1) bekezdés alapján a földrajzi árujelző nincs kizárva az oltalomból, ha olyan korábbi védjeggyel ütközik, amelyet annak jogosultja nem használt a 18.§-nak megfelelően.
(3) Nem részesülhet oltalomban a földrajzi árujelző, ha más korábbi szerzői vagy iparjogvédelmi jogába ütközne, ideérve a növény- vagy állatfajta nevével való ütközést is.
(4) Az (1) és a (3) bekezdés alapján nincs kizárva az oltalomból a földrajzi árujelző, ha annak lajstromozásához a korábbi védjegy vagy fajtanév jogosultja a 7.§ szerint hozzájárul.
Az oltalomhoz való jog, az oltalmi igény
107.§ (1) A földrajzi árujelzőt oltalomban kell részesíteni, ha
a) kielégíti a 103.§ illetve 104.§-okban meghatározott követelményeket, és a 105. és 106.§-ok alapján nincs kizárva az oltalomból; valamint
b) bejelentése megfelel az e törvényben megszabott feltételeknek.
(2) A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják.
(3) A földrajzi árujelző oltalma együttesen illeti meg azokat, akik a (2) bekezdésnek megfelelően termelnek, dolgoznak fel vagy állítanak elő termékeket (a továbbiakban: jogosultak).
(4) Külföldi személyt csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén illeti meg a földrajzi árujelzőre az oltalom. A viszonosság kérdésében a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének állásfoglalása irányadó.
Az oltalom keletkezése és időtartama
108.§ (1) A földrajzi árujelző oltalma a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozáskor keletkezik.
(2) A földrajzi árujelző oltalma korlátlan ideig tart.
Az oltalom tartalma
109.§ (1) Az oltalom alapján a jogosultaknak kizárólagos joguk van a földrajzi árujelző használatára. A földrajzi árujelzőt csak a jogosultak használhatják, arra másnak használati engedélyt nem adhatnak.
(2) A kizárólagos használati jog alapján a jogosultak bármelyike felléphet bárkivel szemben, a ki a kereskedelmi forgalomban
a) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt vagy az azzal összetéveszthető megnevezést nem az annak megfelelő földrajzi területről származó termékeken használja,
b) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben nem szereplő, de azokhoz hasonló termékeken használja, és ezáltal sérti vagy kihasználja az oltalom alatt álló földrajzi árujelző hírnevét;
c) bármilyen módon utánozza vagy arra utaló módon használja az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt, még akkor is, ha feltünteti a termék valóságos eredetét, vagy ha a megnevezést fordításban vagy különböző kiegészítésekkel használja;
d) bármilyen - a termék származásával, eredetével, jellegével és lényeges tulajdonságaival kapcsolatos - egyéb hamis vagy megtévesztő megjelölést használ, bárhol (pl. a csomagoláson, a hirdetésben, a termékre vonatkozó iratban) legyen is az feltüntetve;
e) bármely egyéb, a termék valóságos földrajzi származásával kapcsolatban a fogyasztókat megtévesztő cselekményt valósít meg.
Az oltalom bitorlása
110.§ (1) Bitorlást követ el, aki a 109.§ megsértésével az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt jogosulatlanul használja.
(2) A bitorlás miatt bármelyik jogosult önállóan is felléphet. A bitorlás miatt felléphetnek a jogosultak érdekképviseleti szervezetei, valamint a fogyasztóvédelmi szervezetek is.
(3) A bitorlóval szemben támasztható polgári jogi igényekre a 27.§ a bitorlás vámjogi következményeire pedig a 28.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az oltalom megszűnése
111.§ (1) A földrajzi árujelző oltalma megszűnik, ha
a) az oltalmat törölték, keletkezésére - a bejelentés napjára - visszaható hatállyal;
b) a jogosultak megsértették a termékleírásban előírt követelményeket, a megszűnés megállapítására irányuló eljárás megindításának napjára visszaható hatállyal.
(2) Az oltalmat törölni kell, ha a földrajzi árujelző nem felelt meg a 107.§ (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeknek.
(3) A mezőgazdasági termékekkel, illetve élelmiszerekkel kapcsolatos földrajzi árujelző oltalmának megszűnését kell megállapítani, ha az ellenőrzésre kijelölt szerv a földrajzi árujelző használatában a termékleíráshoz képest súlyos és másként nem orvosolható hiányosságokat állapít meg.
(4) A törlési, illetve a megszűnés megállapítására irányuló kérelmet elutasító jogerős határozat kizárja, hogy azonos ténybeli alapon ugyanazzal a földrajzi árujelzővel kapcsolatban újabb törlési, illetve megszűnés megállapítási eljárást indítsanak.
XVII. Fejezet
ELJÁRÁS A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁVAL KAPCSOLATBAN
A Magyar Szabadalmi Hivatal eljárásának általános szabályai
112.§ (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos következő ügyek tartoznak:
a) a földrajzi árujelző lajstromozása,
b) az oltalom törlése és megszűnésének megállapítása,
c) a bejelentett és a lajstromozott földrajzi árujelzők nyilvántartása,
d) a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos hatósági tájékoztatás.
(2) A Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásokban a VII. és VIII. fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a Hivatal a törlési és a megszűnés megállapítási eljárásban jár el tanácsban.
A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárás
113.§ (1) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését, a termékjegyzéket, az egyéb mellékleteket, továbbá - mezőgazdasági termékekkel és élelmiszerekkel kapcsolatos földrajzi árujelző esetén - a termékleírást. A bejelentést a külön jogszabályban meghatározott részletes alaki követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.
(2) A földrajzi árujelző bejelentéséért külön jogszabályban meghatározott bejelentési díjat kell fizetni a bejelentési naptól számított két hónapon belül.
(3) A földrajzi árujelző lajstromozására irányuló eljárásban a IX. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni: a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzői esetében külön jogszabály rendelkezéseit is alkalmazni kell.
A törlési és a megszűnés megállapítási eljárás
114.§ A földrajzi árujelző oltalmának törlésére irányuló eljárásban a 72-74.§-ok, a megszűnés megállapítására irányuló eljárásában pedig a 75. és 76.§-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Bírósági eljárás a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatban
115.§ A földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos bírósági eljárásban a XI. és XII. fejezet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek ellenőrzése
116.§ A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek kereskedelmi forgalmában feltüntetett földrajzi árujelzők használatának a 104.§-ban előírt követelmények szempontjából történő ellenőrzése a külön jogszabályban kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.
HATODIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
XVIII. Fejezet
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE; ÁTMENETI ÉS MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok
117.§ (1) E törvény 1997. július 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a hatálybalépést követően indult eljárásokban lehet alkalmazni.
(2) A 42.§-ban foglalt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is.
(3) A törvény hatálybalépése előtt megvalósult védjegyhasználatra a védjegyoltalom hatálya, a védjegyhasználat fogalma, valamint a védjegybitorlás tekintetében a korábban hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A belenyugváshoz és a védjegyhasználat elmulasztásához fűzött jogkövetkezmények bekövetkezésére e törvényben megállapított határidők legkorábban a hatálybalépés napján kezdődnek. A korábban hatályos rendelkezések alapján a védjegyoltalom megszűnése akkor is megállapítható, ha a hatálybalépést követően telik le az az öt év, amely alatt a védjegyet az országban nem használták.
118.§ (1) A 103.§ (3) bekezdésétől eltérően bizonyos - élelmiszerekhez hagyományosan használt - földrajzi neveket eredet-megjelölésnek lehet tekinteni akkor is, ha az adott élelmiszerek előállításához nyersanyagként felhasznált élő állat, hús és tej az élelmiszer előállítási területénél nagyobb vagy attól különböző földrajzi területről származik, ha
a) a tenyésztési terület meghatározható,
b) a nyersanyagot különleges feltételek szerint állítják elő, és
c) a feltételek betartását ellenőrzik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hagyományos élelmiszerek földrajzi árujelzőire e törvény hatálybalépésétől számított két éven belül igényelhető oltalom.
(3) E törvény alapján oltalomban részesülnek azok az eredet-megjelölések is, amelyeket a hatálybalépés előtt bejegyeztek az eredet-megjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás alapján vezetett külön hazai lajstromba. Ezeket az eredet-megjelöléseket be kell jegyezni a földrajzi árujelzők lajstromába, és meg kell hirdetni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.
Hatályukat vesztő rendelkezések
119.§ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a védjegyről szóló 1969. évi IX. törvény (a továbbiakban: Vt.), valamint az 1992. évi LXVIII. törvény 23.§-ának (2) bekezdése, az 1994. évi VII. törvény 7. és 8.§-a;
b) az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC. törvény 27.§-ának (3) bekezdése;
c) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 117.§-ának a) pontja, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 170.§-a, továbbá a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 211.§-ának (7) bekezdése;
d) a Vt. végrehajtásáról szóló 2/1970. (VII.1.) OMFB-IM együttes rendelet;
e) a 4/1970. (VII.1.) IM rendelet a bírósági eljárásról védjegyügyekben.
Módosuló rendelkezések
120.§ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló - többször módosított - 1957. évi IV. törvény 3.§-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(6) Ezt a törvényt a honvédelmi, a külkereskedelmi igazgatási, a társadalombiztosítási, az iparjogvédelmi, az adó-, jövedéki és vámigazgatási ügyekben, a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásban, valamint az árak megállapításáról, a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról, az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről, továbbá az atomenergiáról szóló törvényekben meghatározott ügyekben akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
b)-c)
d)-f)
g) a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény 17.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
17.§ (1) A jogutódlásra, a mintából és a mintaoltalomból eredő jogok megterhelésére, valamint a hasznosítási szerződésre a szabadalmi törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
h) a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény 1.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) Ha iparjogvédelmi ügyben a fél számára kötelező a jogi képviselet, e követelménynek megfelel az is, ha a felet szabadalmi ügyvivő képviseli.
i) a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25.§-a kiegészül a következő (2) bekezdéssel, egyben a jelenlegi szöveg számozása (1) bekezdésre változik:
(2) Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a szabadalmi lajstromba való bejegyzése szükséges.
j) az Szt. 35.§-ának (2) bekezdése kiegészül a következő d) ponttal, egyben a jelenlegi d) és e) pontok megjelölése e) és f) pontra változik:
d) követelheti, hogy a bitorló szolgáltasson adatot a szabadalombitorlással érintett termékek előállításában és forgalmazásában részt vevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról;
k) az Szt. 104.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
104.§ (1) A szabadalmi kényszerengedély megadására, módosítására és visszavonására irányuló perek, az előhasználati és a továbbhasználati jog fennállásával kapcsolatos perek, valamint a találmány- vagy szabadalombitorlás miatt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak.
(2) E perekben a Fővárosi Bíróság a 87.§-ban meghatározott összetételű tanácsban jár el.
(3) Szabadalombitorlás miatt indított perekben az ideiglenes intézkedését a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekintetni, ha a kérelmező igazolja, hogy a találmány szabadalmi oltalom alatt áll, valamint, hogy ő a szabadalmas vagy olyan hasznosító, aki jogosult saját nevében fellépni a bitorlással szemben.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a szabadalombitorlás megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a bitorlásról és a bitorló személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.
(5) A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.
(6) Ha a szabadalombitorlás miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére.
(7) A szabadalombitorlás miatt indított perekben a bíróság az előzetes bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.
(8) Az (1) bekezdésben nem említett, szabadalommal kapcsolatos minden más jogvitás ügy a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik.
(9) Az (1) és a (8) bekezdésben említett perekben egyébként a Pp. általános szabályait kell alkalmazni, az e törvény 89., 90. és 94.§-aiban, valamint 95.§-ának (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
A 120.§ b)-c) pontját az 1999. évi LXXVI. törvény 110.§ a) pontja hatálytalanította.
A 120.§ d)-f) pontját a 2001. évi XLVIII. törvény 66.§-a hatálytalanította.
Felhatalmazások
121.§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedéseket rendeletben szabályozza;
b) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokat rendelettel megállapítsa.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy - a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - a védjegybejelentés és a földrajzi árujelzőre vonatkozó bejelentés részletes alaki szabályait rendelettel megállapítsa.
Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés
122.§ E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3.§-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 89/104/EGK irányelve a tagállamok védjegyekre vonatkozó jogszabályainak közelítéséről;
b) a Tanács 2081/92/EGK rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredet-megjelöléseinek oltalmáról
Forrás: www.jurix.hu
|
|
|
