|
Interaktív Irodalmi Folyóirat Internetre - 49. szám
|
|
V E Z É R C I K K
|
Titokban érkezés
Vártuk már egy ideje. Ahogy minden évben. Gyermekként várjuk a gyermeket. A Titkot, a sejthetőt,
a fel nem foghatót. Készülni rá, vágyni rá. Együtt - Vele. Ez a karácsony titka. Megérkezett...
(M.Á.)
|
|
|
Í G Y Í R U N K M I
|
Monori Zsolt
Zsófi lányom érkezésére
Törékeny földi létünkön és
Csillagok milliárdjain túl
Egy aprócska láng,
A végtelen fény birodalmán át
Ma bebocsátást vár.
Áldott Lelked mint a kristály, oly tiszta.
Szemedben ott a Mindenség titka.
Kezemet nyújtom, vár ránk az Út.
Csöpp kicsi Ember íme a Föld.
2007. szeptember 25.
|
|
|
Í G Y Í R T O K T I
|
Szakáli Anna
Valaki jön...
Megbújó esti homályban
hírhozó angyal száll alá.
Áll titkot sejtő tudásban,
mintha itt sem lenne,
égi ruhája rejti fönn,
vár boldog örömmel telve,
valakit vár, valaki jön...
Ablakok szemébe rejtve
titokzatos éj bámul,
várva az éji csodát,
míg csillanó hó tetején,
jégkristályok karcsú hegyén
rejtelmes alakot rajzol
a füzérek táncolta fény;
mely bebújik minden zugba,
és csillagokat varázsol
a betlehemi jászolba,
mert ott útra készen áll
valaki, indulna már...
Kicsit még elidőz. Nézi,
a földi lét, milyen más.
Nézi, hogyan pilleg a hó,
hogy készít ünnepi ruhát,
fák, bokrok, kerítés fölé
mint teríti fehér fátylát...
majd elindul, megváltani
Isten rábízott világát.
S a megszülető pillanatban,
mozdul az angyal kezében,
csilingel a kicsi csengő,
megérkezett. Eljött Ő!
Vele a fény, az áldott,
az értő türelem, jóság,
a békés, szelíd boldogság,
hogy a meghitt, csendes éjen,
beköszöntsön a karácsony,
és bennünk, velünk legyen,
szeretet-vágyó ölelésben,
dobbanó szívünk melegében.
--------------------------------------------------------------------------------
Vékony Andor
Karácsony este I.
(1)
Gyermek született
Vér és veríték között
Formálja hited
(2)
Messziről jöttem
Ajándékul nyújtom át
Lelkem aranyát
(3)
Ajándékot ad
Ma minden kinyújtott kéz
Tisztára mosva
--------------------------------------------------------------------------------
Lénád József
Karácsony a Hargitán
Jöjj kicsi Jézus! Itt a Karácsony!
Hargita hegyén ünneplő szánkód
templomok várják. Hozzad az álmot:
falatka ételt, tenyérnyi ruhát.
Oltárod őrként vigyázzon reánk.
Gyúljon a gyertya fenyők tetején.
Pásztoros jászol az istállócska,
szegényes meleg: szamárka, s tehén.
Hol van a régi csíki Karácsony
Éjféli vidám, boldog havazás?
Mindenütt jaj van a sóhajtásban,
hallgatag arcok mosolya csak máz.
A lélek rebben, marok ökölben.
Arcokon szótlan a néma vihar!
Székelyek sorsa irigy bilincsben,
Bűnük csak az, hogy szívük még magyar!
Pattog a szikra, jajgat az erdő,
jajdul a táj, tó, száll a vad korom!
Tilos a Himnusz, énekünk néma!
Rongyos a zászló, csak foltozgatom!
Temetők szántva, utcáknak neve
átkeresztelve és jajgat a nép!
Házakat rosszul repedő kövek
bomlasztják, s kapuk nincsenek arrébb!
Lehetne futni át a határon,
átúszni folyót, örvénylő Dunát,
hagyni a kínban mind a pulyákat,
hagyni a rögöt, könnyező anyát!
Futni lehetne! Körösök, s Maros
mutatja merre testvéri a nép!
De fenyvesed ott, s az Olt vize is
zörömböl érted, tiéd e vidék!
Hol van a régi csíki Karácsony,
éjféli vidám, boldog havazás?
Mindenütt jaj van a sóhajtásban,
hallgatag arcok mosolya csak máz!
Szép kicsi Jézus! Jöjj a karácsony
ünnepi szánján, s hozd el a béke
virágzó ágát! Legyen az álom,
valóság! Fénye Isten igéje!
--------------------------------------------------------------------------------
Kalóz Pepi
Fogvatartva
Szöges póráz szívemen,
lelkem meghal csendesen.
Nyúlós köd a szeretet,
megragadja kezemet,
körülölel, nem ereszt,
megfojt. Nehéz a kereszt.
Szabadulni nem tudok,
de újra nekiindulok
törött szárnnyal verdesve.
Karácsony van. Szenteste.
--------------------------------------------------------------------------------
Komjáti Viktória
Élet
Hűs fény szava
Kék ég szépje
Ádáz java
Mélység lénye.
Csillám hadak
Porrá zúznak
Zsoltár szavak
Könnyben úsznak.
Zöld rét szaga
Szellős fénye
Üvegálmok
Szövevénye.
--------------------------------------------------------------------------------
Polacsek Erika
Álom
Gyanútlanul ringott az éjben,
majd ráhúzta fakó leplét a fájdalom.
Reggel fekete színű ébredés
csókolt homlokon.
1995. február 2.
--------------------------------------------------------------------------------
Deáky Levente
A Tükör mögött
Egy teljes Örökkévalóság óta
Játszom
A tökéletlen embert.
Még mindig érdekes.
Annyi létidő óta
Ugyanazt a szerepet játszom...
Tökéletesen.
--------------------------------------------------------------------------------
Keglovits Klára Zsázsa
Ez nem zene
Disszonáns akkordok?!
Mindegy! Csak csapkodok,
ez nem zene! Csak játék!
Még az se, csak düh! És nincs fék!
Zengjenek a húrok a láda mélyén,
én nem bánom azt se, ha szakad,
úgyis én győzök majd a végén,
mert a győztesnek sírni - szabad.
--------------------------------------------------------------------------------
Végh Sándor
Mohóság
Én várok,
miközben ünnepel a város.
Dünnyög a kamra, éhes álmokat
szunnyad véres karma
ellentéteinknek!
--------------------------------------------------------------------------------
Münzberg Mihály
A PERC
Kőbe forrott sorsa
A sivár időnek
Fába, vízbe, szívbe
Oltott pillanat
Apró remény-morzsa
Végleg elmenőknek
Éltük parány lángja
Égve megmarad
--------------------------------------------------------------------------------
Kocsis György
ELVESZÍTHETŐ KINCSEIM
Elveszíthető kincseim,
--- nappalok és éjszakák ---
az idő végtelenbe játszó
gyöngysora,
fák, virágok, fények, remények,
hegyek, völgyek, folyók,
kicsiny patakok, illatok, hangok, h a r a n g o k,
a hétköznapok apró mosolya,
itt él bennem
minden csillag-virág,
itt él bennem az egész világ.
|
|
|
A H É T V E R S E
|
Reményik Sándor
Karácsonykor
A szent estén majd eljövök ide.
Álmaim szekerébe fogatok
És szólok fantáziám táltosához:
Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok,
És álomhintón eljövök - ide.
Itt minden fehér lesz, - fehér, s halott.
Csak egy hang lesz a halott rengetegben:
A zúgó patakok.
És én fenyőtől fenyőhöz megyek
És minden fenyőt megsimogatok.
És megkérdezem: virrasztotok még?
És megkérdezem: hogy aludtatok?
És aztán feltűzöm a szívemet
A legmagasabb fenyő tetejére, -
S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk...
Néked ajánlom égő szívemet...
Olyan lesz, mint egy karácsonyfaláng.
|
|
|
A H É T E L E M Z É S E
|
Téli álmot alszanak az elemzések...:-)
|
|
|
